A masszázs hatásai

A masszázs gyógyító eljárásként való leírásával először Kínában találkozunk ie. 2698-ból. Egyiptomban, Mezopotámiában is elterjedt és rendszeresen alkalmazott módszer volt a masszázs, innét került át a görögökhöz.  A görögök a masszázst egészségmegőrzésre és gyógyításra is használták, a fürdőzés és a rendszeres testmozgás mellett beépült a testkultúrájukba. 

Európában a XIX. század elején Henrik Ling svéd vívóedző beépíti a masszázst saját tornarendszerébe, ezáltal lerakta a svédmasszázs alapjait. 

A masszázs, mint mechanikai inger, különböző reakciókat vált ki a szervezetből:
emelkedik a bőr hőmérséklete, fokozódik a vérkeringés, vérbőség keletkezik, a sejtek, szövetek anyagcseréje élénkül, elindulnak kémiai folyamatok: pl. hisztamin termelődik, mely értágító hatású, az elhalt hámsejtek felső rétege leválik, ezáltal a bőr rugalmasabb és fiatalabb lesz, a külső elválasztású mirigyek működését kedvezően befolyásolja, pl. a verejtékezést. A bőr alatti kötőszövet zsírtaltalma csökken, így a testkontúr is kedvezően alakul, elősegíti a bőr- és kötőszövet salaktalanítását.
Fokozódik a vérkeringés, élénkül az izomanyagcsere, a salakanyagok kiürülése meggyorsul.
Nő az izomzat teljesítőképessége, megszűnik az izmokban létrejött fáradtság, feszültség.
Fokozódik a vér- és nyirokkeringés, a szövetekből kipréselődik a vér és nyirok, egyes masszázsfogások szívó-nyomó hatást váltanak ki az izmokban és a testnedvek a szív felé áramlását fokozzák.
Fokozódik az anyagcsere, elindul a méregtelenítés, javul a közérzet, regenerálódnak az idegek 
Javul a belső szervek működése-reflexes úton-, nő az egész szervezet teljesítőképessége, egészségmegőrző, betegségmegelőző képessége. Stresszoldó, általános közérzetjavító.
Kitűnő krónikus fáradtság, vagy fizikai fáradtság ellen, gyakori fejfájás kezelésére.
Javítja a koncentrációképességet, jó hatással van az alvászavarra, pszichoszomatikus (lelki eredetű) panaszokra.

Összesszéségében elmondható, hogy a rendszeres masszázs jótékony hatással van az egész szervezetre.